Kezdők és szakértők

Egy tananyagfejlesztés kezdetekor fontos lépés a célcsoport elemzése, amelynek keretében többek között a tanulók előzetes tudásszintjéről is információkat szerzünk. Az alkalmazni kívánt módszertan kiválasztásakor nem mindegy, hogy kezdőkről, haladókról vagy a témában nagyon jártas szakértőkről van szó. Ebben a cikkben megismerhetjük, hogy miben mások ezek a különböző tudásszintű tanulók, és hogy ezek a sajátosságok hogyan befolyásolják módszertani döntéseinket.

Kik azok a szakértők?

Kezdésként fontos tisztázni, hogy kiket is tekintünk szakértőnek. Ők azok, akiknek kiterjedt tudásuk, szervezett memóriastruktúráik, más néven sémáik vannak az adott területen. Alkalmazva ezeket a sémákat eredményesen gondolkodnak, jó problémamegoldók.

További jellemzőik még:

• A szakértők észrevesznek olyan mintázatokat, információkat, amelyek elkerülik egy kezdő figyelmét.
• Tudásuk nem redukálható elszigetelt tények vagy tételek halmazára, hanem egy összefüggő, komplex rendszert alkot. Az ismeretek alkalmazhatóságát az adott probléma kontextusa határozza meg.
• Szinte automatikusan tudják bekapcsolni az előzetes ismereteiket, amikor szükségük van rájuk. Nem rendelkeznek jobb memóriával, csupán a kialakult sémák miatt tűnhet úgy.
• Bár a szakértők alaposan ismerik a szakterületüket, ez nem garantálja, hogy képesek lesznek másokat is tanítani.
• Mivel a szakértők a problémák megértésére törekednek ahelyett, hogy azonnal a megoldással próbálkoznának, néha lassabbnak tűnhetnek, mint a kevésbé tapasztalt társaik.

A fentiekből adódóan megdől két közkedvelt vélekedés is. Nincs olyan független készség, hogy problémamegoldás, ez mindenképpen csak az adott tudományterületen belül értelmezhető, és a szakértői tudás eredményterméke. Az az elképzelés sem állja meg a helyét, hogy az internet megjelenésével már nincs szükség arra, hogy adatokat, tényeket vagy képleteket tanuljunk meg, hiszen úgyis ki lehet keresni. Az információk alkalmazhatóságának feltétele, hogy egy komplex tudásrendszer részei legyenek.

Miben különböznek a kezdők és a szakértők?

Most, hogy már látjuk, hogy milyen egy szakértő, beszéljünk kicsit a kezdőkről. Számos kísérletben vizsgálták már, hogy milyen különbségek vannak egy kezdő és az adott témában nagyon jártas ember között. Ezekből a kísérletekből kiderült, hogy a szakértőknek nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is különbözik a tudásuk.

Lássuk, mit jelent ez a gyakorlatban! Egy szakértő a problémamegoldás folyamatát azzal kezdi, hogy aktivizálja a meglévő sémáit, feleleveníti korábbi tapasztalatait, a hasonló, már megoldott példákat. Egy szöveges feladatnál értékeli, kategorizálja, kontextusba helyezi a problémát már a feladat olvasása közben. Ebből következik, hogy nemcsak a problémamegoldás sebességében van különbség, hanem a mikéntjében is. Ők meglátják a mélyebb összefüggéseket, információkat, míg a kezdők jellemzően csak a felszínen lévő jellemzőket veszik észre. Ilyen felszíni jellemzők például egy fizikafeladatnál, hogy mozgó tárgyakról szól a feladat, de a sebesség és gyorsulás, mint fizikai fogalmak különbségei még nem rögzültek. A sémák már kezdenek kialakulni, de még hiányosak vagy pontatlanok, ezért nem feltétlenül segítik a megoldást. Lehet, hogy a kezdő tanulók emlékeznek a sebesség és gyorsulás számításának képletére, de még nem tudják a gyakorlatban magabiztosan, minden esetben megfelelően használni azokat.

Az elmondottakból következik, hogy a kezdők nem kis szakértők, ahogy a gyerekek sem kis felnőttek. Ezeket a különbségeket a módszertannak is figyelembe kell vennie. Az autóvezetés kedvelt példája a tanulással foglalkozó írásoknak, így most én is innen hozok egy analógiát. Egy kezdő autóvezető mentális kapacitásának jelentős részét leköti a mozdulatok összehangolása, az út és a forgalom figyelése, ezért nála nem lenne célravezető a vizes versenypályán drifteléssel kezdeni. Egy gyakorlott vezető viszont egy vezetéstechnikai tréningen már másra összpontosít: számára zavaró lenne, ha egy álló autóban a kuplung felengedését gyakoroltatnánk.

Expertise reversal effect

Ezt a jelenséget expertise reversal effect-nek nevezzük (tükörfordítással szakértői megfordító hatás). Azt jelenti, hogy a választott módszertan hatékonyságát jelentősen befolyásolja a tanuló előzetes tudásszintje. Tehát ami egy kezdőnek jó és szükséges, az egy szakértőnek nem hatékony vagy akár káros, és fordítva.

Jó példa erre a felfedezéses/felfedező tanulás módszertana, ahol az ismeretek megszerzése az egyes témák egyéni és alapos feltárásán alapul. Ez az elképzelés azon a felvetésen nyugszik, hogy az egyedül megszerzett ismeretek sikerélményt jelentenek és ezáltal nagyobb bevonódást, valamint sokkal tartósabban rögzült ismereteket eredményeznek. Ez azonban csak azoknál a tanulóknál működik, akiknek már szélesebb tudása van az adott területen. A kezdőknek kimondottan káros, hiszen limitált a munkamemóriánk, ahol az új információ feldolgozása történik. Egy kezdőt csak leblokkolunk a sok információval, nem lesz számára motiváló a módszertan, ha azt se tudja, hogyan álljon neki a megoldásnak, hogy mi számít fontos információnak és mi nem.

Egy szakértőnek ellenben a sokkal alacsonyabb tudásszintnek szóló tananyag okozhat zajt, túlterhelődést a munkamemóriájában, amikor a számára már felesleges információkból kell kibogarásznia az új, megtanulni kívánt ismereteket. Mind a két esetben a kognitív túlcsordulás okoz problémát, a különbség a kognitív terhelés forrásában van. A kezdőknél a túl sok új információ, míg a szakértőknél a túl sok redundáns ismeret okozza. Más szavakkal, mikor már kialakultak a mentális sémák, akkor az a módszertan, ami a sémák kialakításához szükséges, már a tanulás gátjává válhat.

Blogposztunkból kiderült, hogy miért nagyon fontos a célcsoport előzetes tudásszintjének az elemzése a módszertani irányelvek meghatározása előtt. Ha nem megfelelő módszert választunk, nemcsak a célunkat nem érjük el, hanem akár árthatunk is a tanulási folyamatnak. Míg egy kezdő sokkal több iránymutatást és kötöttséget igényel a tanulási folyamatban, addig egy szakértőnek elengedhetetlen a nagyfokú szabadság és tér biztosítása, hogy hatékonyan tudjon tanulni. Ezt e-learning szakemberként mindig szem előtt kell tartanunk.

Szerző: Tóth Mariann