A kognitív terhelés elmélete

blog-image

Előző héten azt kérdeztük egy facebook posztban, hogy vajon jó ötlet, ha egy e-learning feladatsort kvízműsort imitáló formában megjeleníteni. Esetleg zene is szóljon alatta, hogy még izgalmasabb legyen? Mi lenne, ha ennél is tovább mennék, és az egész tananyagot egy intergalaktius űrhajós történetbe ágyaznánk, ahol a tűzvédelmi ismereteimmel, például, hogy mivel oltom a papírkosarat, egy egész univerzumot menthetek meg?

Elsőre bármennyire izgalmas ötletnek tűnnek a fentiek, ha a célom továbbra is a tudásátadás és nem a legjobb vizuális effektnek járó Oscar, akkor ezeket a megoldásokat jobb elkerülni. De vajon miért?

A választ John Sweller kognitív terhelés elmélete (Congnitive Load Theory) adja meg, amellyel kapcsolatban Dylan Williams, a neves oktatáselméleti szakember, 2017-es tweetjében egyenesen odáig merészkedett, hogy a legfontosabb tudnivalónak nevezte, amiről a tanároknak tudniuk kell. Ebben a cikkben megtudhatjuk, hogy miért is ennyire fontos, hogy beépítsük ezt az elméletet a tananyagfejlesztés gyakorlatába.

A kognitív terhelés elméletéről dióhéjban

Ha a memória működését információ tárolás oldalról vizsgáljuk, akkor a munkamemória és hosszú távú memória működését fontos megértenünk. A tanulás célja, ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni az, hogy az ismeretek a munkamemóriánkból a hosszútávú memóriába jussanak, hogy onnan bármikor újra előhívhatóak legyenek. A hosszútávú memóriának jelenlegi ismereteink szerint a tárolási kapacitása végtelen, így nem kell izgulnunk, hogy bármikor is túlterheljük.

A munkamemóriánkkal azonban más a helyzet: körülbelül 2-4 új információval tudunk egyszerre dolgozni. Memóriával foglalkozó szakirodalmakban sok helyen találkozhatunk nagyobb számmal, 7+/- 2 elemmel, mint maximális kapacitás, ez azonban csak olyan esetekben igaz, amikor a feladatunk az információk egyszerű memorizálása, például egy telefonszám megjegyzése. Olyan esetekben, amikor az információ mélyebb feldolgozást igényel, már csupán 2-4 elem a maximum, hiszen a különböző kognitív műveletek ezekkel az elemekkel is ugyanezt a limitált erőforrást használják.

Sweller kétfajta kognitív terhelést különböztet meg, külsőt (oda nem tartozót) és belsőt (szükségest / lényegest). A belsőnek nevezünk minden olyan kognitív kapacitást, ami az információk feldolgozását szolgálja. Ezzel szemben a külső minden olyan dolog, ami nem járul hozzá a megértéshez, csak viszi a figyelmünket, például képek, amik csak dekoratív funkcióval bírnak, háttérzene, öncélú játékosítás. E-learninges szakemberekként az a feladatunk, hogy a külső kognitív terhelés forrásait kiiktassuk, hogy minél több maradhasson a belsőre.

Hogyan csökkentsük a munkamemória terheltségét?

  • Bontsuk az új információkat kicsi, könnyen megemészthető egységekre. Fontos, hogy a tanuló tudja szabályozni a váltás ütemét az egységek közt. Pl. egy szoftverszimulációs tananyagnál ne egybe mutassuk a kattintások sorát, hanem minden egység után merevítsük ki a képernyőt és a tanuló dönthesse el, hogy mikor akar tovább haladni.
  • Soha ne használjunk felesleges tartalmakat, pl. dekorációs célú illusztrációk, háttérzene, hangeffektek, öncélú tartalmi/vizuális körítést, pl. űrhajó, kvízműsor, virtuális valóság.
  • Ne használjunk felesleges interakciókat. Egy tananyag értékét nem a kattintásszáma határozza meg.
  • Amikor lehetőségünk van rá, mindig egyszerűsítsük a bonyolult szövegeket.
  • Mindig kössük az új információkat már meglévő tudáshoz, mentális modellekhez.
  • Ne kelljen túl sok dologra párhuzamosan figyelni.
  • Az összetartozó dolgok mindig legyenek egy oldalon, pl. egy feladatmegoldáshoz ne kelljen oda-vissza lépegetni egy ábra és a feladat válaszai között.
  • Legyen konzisztens, jól átlátható és használható a lejátszó felület és a tartalmi oldalak. Például a tanulónak ne azzal menjenek el figyelmi egységei, hogy keresi, hogy kell egy feladat megoldását véglegesíteni vagy a megoldást megnézni.
  • A narráció ne a képernyőn lévő szöveget duplikálja. Ilyenkor ugyanis a tanuló óhatatlanul is a két szöveg összehasonlításával fog foglalkozni, nem a szöveg megértésével.

Forrás:

Cognitive Load Theory (John Sweller). (2018, November 30). InstructionalDesign.Org. https://www.instructionaldesign.org/theories/cognitive-load/

Malamed, C. (2021, May 19). What is cognitive load? The ELearning Coach. https://theelearningcoach.com/learning/what-is-cognitive-load/

Malamed, C. (2019, July 4). ELC 055: What You Need to Know About Cognitive Load. The ELearning Coach. https://theelearningcoach.com/podcasts/55/

Ottmár, J. (2019) A kognitív terhelés csökkentése generatív erőforrásokat felszabadító módszerekkel kontakt osztálytermi környezetben. KÉPZÉS ÉS GYAKORLAT: TRAINING AND PRACTICE, 17 (1). pp. 99-110. ISSN 1589-519X

Wiliam, D. on. (2017, January 17). [Tweet]. Twitter. https://twitter.com/dylanwiliam/status/824682504602943489

Webdesign és pszichológia: hogyan tedd könnyebbé a weboldalad befogadását? (2019, July 17). Webshark. https://webshark.hu/hirek/webdesign-pszichologia/

Szerző: Tóth Mariann