Hogyan írjunk jó tesztkérdéseket?

blog-image

Tesztkérdéseket írni a világ legegyszerűbb dolga.

  1. Az állítás igaz
  2. Az állítás hamis

Bármelyik választ gondolta helyesnek, igaza van. Tesztkérdéseket írni egyszerű, azonban jó tesztkérdéseket, már annál nehezebb. Napjainkban még mindig a legelterjedtebb módszer a felnőttoktatásban a megszerzett tudás ellenőrzésére a gyakorló- és vizsgatesztek kitöltése.

Számos okból terjedt el ez a módszer:

  • egyszerű értékelni
  • egyszerű összegző statisztikát csinálni belőle
  • (egy rossz) tesztsor összeállításához nem kell különösebb tudás – sem módszertani, sem technikai

A módszer tényleges hatásfokának vizsgálata egy külön bejegyzést érdemelne, ezért egyelőre maradjunk annyiban, hogy ha ennyire elterjedt ez a forma, akkor igyekeznünk kell a tesztsort a lehető legátgondoltabban összeállítani, hogy a tanuló eredménye és a tényleges tudása minél jobban fedjék egymást.

Ennek érdekében összeszedtünk pár alapszabályt, amit érdemes betartani:

  • Ne a megtanult adatokat kérdezzük vissza, hiszen nem memória játékot játszunk. A teszt eredmény a tanuló számára is téves képet adhat a tudása tényleges szintjéről, ha a kérdések megválaszolásához elég csak ráismernie a jó válaszra a lehetőségek közül. Ennek elkerülésére, próbáljunk meg olyan kérdéseket feltenni, ahol a tanulónak az adatokat, tényeket értelmeznie, értékelni, használnia kell. Hasznos lehet például az új ismeretet egy konkrét szituációban alkalmazni.
  • Gyakorló tesztsoroknál nagyon hasznos az adaptív megközelítés. Ez alatt azt értjük, hogy a kérdések nehézsége folyamatosan növekszik a jó válaszok számával. Erre azonban sajnos még nagyon kevés tananyagfejlesztő eszköz biztosít lehetőséget.
  • Vegyük figyelembe a tanulási célokat a kérdések összeállításánál; arra kérdezzünk rá, amit szerettünk volna megtanítani.
  • A kérdés szövege legyen egyértelmű, lényegre törő. Ne tartalmazzon olyan részeket, amelyeknek nincs tényleges szerepük a megoldásban.
  • A rossz válaszok is legyenek hihetőek. Megfogalmazásukban, nyelvezetükben illeszkedjenek a jó válaszhoz. Sokszor találkozunk olyan tesztekkel, ahol a rossz válaszok humorosak vagy egyértelműen rossz válaszok. Ez a ráhangolódó szakaszban akár még hasznos is lehet, de semmiképpen se használjunk ilyen válaszokat értékelésre szolgáló feladatsorokban.
  • A rossz válaszok is legyenek ugyanolyan hosszúak, mint a jók. Nem túl praktikus rossz válasznak egy-egy szót megadni, míg a jó válasznak egy egész bekezdést a téma kifejtésével.
  • Ha már itt tartunk…Ne használjunk több mondatnyi válaszokat, hacsak nem szövegértési feladatról van szó.
  • Kerüljük, hogy a jó válaszhoz zárójeles kiegészítő, magyarázó rész csatolását, mert ez elárulja, hogy mit kell választani.
  • Ne használjunk olyan kérdéstípust, amikor a kérdés szövegéből hiányzik egy szó, amit a válaszok közül kell kiválasztani. Ez a kérdéstípus sokkal több kognitív terhelést jelent a tanulónak.
  • A válaszok sorrendje véletlenszerűen generálódjon, hogy ne a “b” vagy a “c” legyen a legtöbbször a helyes. Ha nincs erre mód, akkor, a kész tesztsort nézzük át, és változtassuk meg a válaszok sorrendjét, ahol szükséges.
  • Kerüljük az állítás igaz, az állítás hamis, egyik sem, mindegyik stb. típusú válaszokat. Legyünk kreatívabbak! Még mindig jobb, ha kevesebb a kérdés, mint ha feleslegesekkel van tele a tesztsor.
  • Ne írjunk becsapós kérdéseket. Elsőre jó ötletnek tűnhet, de nem összeegyeztethető azzal a céllal, hogy a tanuló tényleges tudását akarjuk mérni, és nem azt, hogy mennyire tud becsapós kérdésekre válaszolni.
  • Az előző pont kiegészítése: a rossz válaszok szövegezésükben ne csak egy hangyányit térjenek el a jó választól, ez nem a keresd a különbséget játék.
  • Kerüljük a tagadó kérdéseket, de ha mégis alkalmaznánk, akkor emeljük ki a tagadó szót, például Az alábbiak közül melyik NEM egy kutya fajta?
  • Ne ismétlődjön ugyanaz a téma kérdéseken keresztül. Ami az egyiknél a kérdésben szerepel, megoldása lehet egy másiknak.

Forrás:

Designing Multiple-Choice Questions. (2017, June 27). Centre for Teaching Excellence. https://uwaterloo.ca/centre-for-teaching-excellence/teaching-resources/teaching-tips/developing-assignments/assignment-design/designing-multiple-choice-questions

Malamed, C. (2019, September 16). 10 Rules For Writing Multiple Choice Questions. The ELearning Coach. https://theelearningcoach.com/elearning_design/rules-for-multiple-choice-questions/

Mcdaniel, R. (2021, December 7). Writing Good Multiple Choice Test Questions. Vanderbilt University. https://cft.vanderbilt.edu/guides-sub-pages/writing-good-multiple-choice-test-questions/

Szerző: Tóth Mariann