Kezdők és szakértők

blog-image

Egy tananyagfejlesztés kezdetekor fontos lépés a célcsoport elemzése, amelynek keretében többek között a tanulók előzetes tudásszintjéről is információkat szerzünk. Az alkalmazni kívánt módszertan kiválasztásakor nem mindegy, hogy kezdőkről, haladókról vagy a témában nagyon jártas szakértőkről van szó. Ebben a cikkben megismerhetjük, hogy miben mások ezek a különböző tudásszintű tanulók, és hogy ezek a sajátosságok hogyan kell, hogy meghatározzák a módszertani döntéseinket.

Kik azok a szakértők?

Kezdésként fontos tisztázni, hogy kiket is tekintünk szakértőnek. Ők azok, akinek kiterjedt tudásuk, szervezett memóriastruktúráik, másnéven sémáik vannak az adott területen. Alkalmazva ezeket a sémákat eredményesen gondolkodnak, jó problémamegoldók.

További jellemzőik még:

  • A szakértők észrevesznek olyan mintázatokat, információkat, amelyek egy kezdőnek elkerüli a figyelmét.
  • Tudásuk nem redukálható elszigetelt tények vagy tételek halmazára, hanem egy összefüggő, komplex rendszert alkot. Az ismeretek alkalmazhatóságát az adott probléma kontextusa határozza meg.
  • Szinte automatikusan tudják bekapcsolni az előzetes ismereteiket, amikor szükségük van rájuk. Nem rendelkeznek jobb memóriával, csupán a kialakult sémák miatt tűnhet úgy.
  • Bár a szakértők alaposan ismerik a szakterületüket, ez nem garantálja, hogy képesek lesznek másokat is tanítani.
  • Mivel a szakértők a problémák megértésére törekednek ahelyett, hogy azonnal a megoldással próbálkoznának, néha lassabbnak tűnhetnek, mint a kevésbé tapasztalt társaik.

A fentiekből adódóan megdől két közkedvelt vélekedés is. Nincs olyan független készség, hogy problémamegoldás, ez mindenképpen csak az adott tudományterületen belül értelmezhető, és a szakértői tudás eredményterméke. Az az elképzelés sem állja meg a helyét, hogy az internet megjelenésével már nincs szükségünk semmilyen adatot, tényt, képletet, stb. megtanulni, hiszen úgyis ki lehet keresni. Az információk alkalmazhatóságának feltétele, hogy egy komplex tudásrendszer részei legyenek.

Miben különböznek a kezdők és a szakértők?

Most, hogy már látjuk, hogy milyen egy szakértő, beszéljünk kicsit a kezdőkről. Számos kísérletben vizsgálták már, hogy milyen különbségek vannak egy kezdő és az adott témában nagyon jártas ember között. Ezekből a kísérletekből kiderült, hogy a szakértőknek nem csak mennyiségben, hanem minőségben is különbözik a tudásuk.

Lássuk, mit jelent ez a gyakorlatban! Egy szakértő a problémamegoldás folyamatát azzal kezdi, hogy aktivizálja a meglévő sémáit, feleleveníti korábbi tapasztalatait, a hasonló, már megoldott példákat. Egy szöveges feladatnál értékeli, kategorizálja, kontextusba helyezi a problémát már a feladat olvasása közben. Ebből következik, hogy nem csak a problémamegoldás sebességében van különbség, hanem a mikéntjében is. Ők meglátják a mélyebb összefüggéseket, információkat, míg a kezdők jellemzően csak a felszínen lévő jellemzőket veszik észre. Ilyen felszíni jellemzők például egy fizika feladatnál, hogy mozgó tárgyakról szól a feladat, de a sebesség és gyorsulás, mint fizikai fogalmak különbségei még nem rögzültek. Vannak sémák, de még nem kialakultak vagy akár pontatlanok, ezért nem is feltétlenül segítenek hozzá a megoldáshoz. Lehet, hogy a kezdő tanulók emlékeznek a sebesség és gyorsulás számításának képletére, de még nem tudják a gyakorlatban magabiztosan, minden esetben megfelelően használni azokat.

Az elmondottakból következik, hogy a kezdők nem kis szakértők, ahogy a gyerekek sem kis felnőttek. Ezeket a különbségeket a módszertannak is figyelembe kell vennie. Az autóvezetés kedvelt példája a tanulással foglalkozó írásoknak, így most én is innen hozok egy analógiát. Míg egy kezdő autóvezetőnek sok mentális kapacitását lefoglalja, hogy a végtagjait összehangolja vezetéskor és közben az utat és a forgalmat is figyelje, ezért nála nem igazán lesz célravezető a vizes versenypályán drifteléssel kezdeni, addig egy gyakorlott vezetőnek egy vezetéstechnikai tréningen már máshol van a fókusza és csak zavaró, ha vele a kuplung felengedését akarnánk átvenni egy álló autóban.

Expertise reversal effect

Ezt a jelenséget expertise rerversal effect-nek nevezzük (tükörfordítással szakértői megfordító hatás, magyarul sajnos nem találtam meg hivatalosan, ha tudjátok, írjátok meg!). Azt jelenti, hogy a választott módszertan hatékonyságát jelentősen befolyásolja a tanuló előzetes tudásszintje. Tehát ami egy kezdőnek jó és szükséges, az egy szakértőnek nem hatékony vagy akár káros, és fordítva.

Jó példa erre a felfedezéses/felfedező tanulás módszertana, ahol az ismeretek megszerzése az egyes témák egyéni és alapos feltárásán alapul. Ez az elképzelés azon a felvetésen nyugszik, hogy az egyedül megszerzett ismeretek sikerélményt jelentenek és ezáltal nagyobb bevonódást, valamint sokkal tartósabban rögzült ismereteket eredményeznek. Ez azonban csak azoknál a tanulóknál működik, akiknek már szélesebb tudása van az adott területen. A kezdőknek kimondottan káros, hiszen ahogy a kognitív terheléssel foglalkozó írásunkban tárgyaltuk, limitált a munkamemóriánk, ahol az új információ feldolgozása történik. Egy kezdőt csak leblokkolunk a sok információval, nem lesz számára motiváló a módszertan, ha azt se tudja, hogyan álljon neki a megoldásnak, hogy mi számít fontos információnak és mi nem.

Egy szakértőnek ellenben a sokkal alacsonyabb tudásszintnek szóló tananyag okozhat zajt, túlterhelődést a munkamemóriájában, amikor a számára már felesleges információkból kell kibogarásznia az új, megtanulni kívánt ismereteket. Mind a két esetben a kognitív túlcsordulás okoz problémát, a különbség a kognitív terhelés forrásában van. A kezdőknél a túl sok új információ, míg a szakértőknél a túl sok redundáns ismeret okozza. Más szavakkal, mikor már kialakultak a mentális sémák, akkor az a módszertan, ami a sémák kialakításához szükséges, már a tanulás gátjává válhat.

Blogposztunkból kiderült, hogy miért nagyon fontos a célcsoport előzetes tudásszintjének az elemzése a módszertani irányelvek meghatározása előtt. Nemcsak, hogy nem érünk célt, ha nem megfelelően választunk, de még az is előfordulhat, hogy ártunk vele. Míg egy kezdő sokkal több iránymutatást és kötöttséget igényel a tanulási folyamatban, addig egy szakértőnek elengedhetetlen a nagyfokú szabadság és tér biztosítása, hogy hatékonyan tudjon tanulni. Ezt e-learning szakemberként mindig szem előtt kell tartanunk.

Forrás:

Committee on Developments in the Science of Learning with additional material from the Committee on Learning Research and Educational Practice, National Research Council. (2000). Read “How People Learn: Brain, Mind, Experience, and School: Expanded Edition” at NAP.edu. The National Academic Press.

[Didau, D. (2020, February 17). When do novices become experts? David Didau.] (https://learningspy.co.uk/psychology/novices-become-experts/)

Kirschner, P. A., & Hendrick, C. (2020). How Learning Happens: Seminal Works in Educational Psychology and What They Mean in Practice (1st ed.). Routledge.

Malamed, C. (2017, April 20). Novice Versus Expert Design Strategies. The ELearning Coach.

Szerző: Tóth Mariann